Az 1878. évi V. törvény, a Csemegi Kódex a klasszikus büntetőjogi irányzat tanait juttatta érvényre, azaz a fő büntetési nemmé a szabadságvesztés büntetés vált. Ezért a XIX. század végén a szabadságvesztés büntetések végrehajtása érdekében, Magyarország területén jelentős börtönépítészeti program vette kezdetét. E program keretében épült önálló intézetként a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet mai I. illetve II. számú objektuma.
Magyarország legnagyobb megyei jellegű intézete három, egymástól földrajzilag különálló objektumból áll.
I. objektum (V. kerület, Nagy Ignác u. 5-11.)
A Fővárosi Bv. Intézet I. objektuma a 19. század végén épült, akkori nevén a Törvénykezési Palota épületegyüttesének részeként, a belváros szívében helyezkedik el. A Törvénykezési Palota felépítését az 1800-as évek végén a Budapesti Királyi Törvényszéknek, a város különböző részeiben lévő addigi elhelyezése, valamint a város növekvő forgalma tette szükségessé. Pauler Tivadar egykori igazságügyi miniszter, majd utódja Fabiny Teofil jelölte ki az Alkotmány, a Koháry, a Markó és a Sólyom utcák által határolt területet a Törvényszéki Palota megépítésére. A barokk stílusú épület Hauszmann Alajos tervei alapján, Puchner József építész irányításával épült, amely magában foglalta a polgári és a büntető osztályt, a budapesti királyi ügyészség vizsgálat alatt lévő foglyok számára szolgáló fogházat, a budapesti királyi kereskedelmi és váltó-törvényszéket, az V. kerületi járásbíróságot és a budapesti királyi büntető bíróságot. A fogház kialakítása puritán volt, bejáratát a Markó utca felöli oldalon jelölték ki.
A T-alaprajzú épületet úgy alakították ki, hogy három végpontján elhelyezett lépcsők szoros összeköttetésben álljanak a főépülettel, amelytől szükség esetén vasajtókkal választhatták le. Az ötemeletes objektum zárkaajtói az emeleteken átívelő, üvegfedésű udvarra nyíltak, átláthatóak, biztonsági okból vashálóval felszereltek. Az épületben egy-, három-, négy- és hatfős zárkákat alakítottak ki, valamint négy sétaudvart a fogvatartottak szabadlevegőn tartózkodására. Az intézet Budapesti Törvényszéki Fogház néven 1892. augusztus 1-jén kezdte meg működését.
A főépület jelenleg magában foglalja a Fővárosi Törvényszéket, a Munkaügyi Bíróságot, a Budapesti VIII. Kerületi Ügyészséget, a Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészséget, a Katonai Fellebbviteli Ügyészséget, a Fővárosi Fellebbviteli Főügyészséget, valamint a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézetet, a „börtönt”.
II. objektum (II. kerület, Gyorskocsi u. 25.)
Az épületet Jablonszky Ferenc tervezte, az igazságügyi kormányzat által 1909-ben kiadott pályázat alapján. Az építkezés 1913-ban kezdődött, és közel 10 évig tartott. Önálló intézetként Budapesti Körzeti Börtön elnevezéssel működött 1974-ig, amikor is a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet részévé vált, annak II. számú objektumaként. Az épületegyüttes jelenleg a XI–XXII. kerületi Ügyészséget, a Budai Központi Kerületi Bíróságot, továbbá a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsát, az Igazságügyi Orvosszakértői Intézetet és a II. objektumot foglalja magában.
A Büntetés-végrehajtási Szervezet költséghatékony működését elősegítő feladatok végrehajtásának keretében 2009. június 30-ától a Fővárosi Bv. Intézet Gyorskocsi utcai objektumát ideiglenesen kiürítették. A büntetés-végrehajtási intézetek nemzetközi elvárásoknak való megfelelése iránti vizsgálat (2010) alapján, a fogvatartotti férőhelyek bővítése céljából azonban szükségessé vált az objektum ismételt rendszerbe állítása 2011-ben. Akkor a legalapvetőbb felújítások megtörténtek, amelynek összköltsége: 100 570 eFt volt.
A tavalyi év végén egy 192 mFt-os beruházással további 100 férőhely kialakításával másfélszeresére nőtt az objektum befogadóképessége. A korábban a BRFK által használt két emeleten tíz-tíz zárkát, továbbá egy-egy nevelői irodát és közösségi szobákat, valamint egy-egy szolgálati helyiséget alakítottak ki.
III. objektum (X. kerület, Maglódi u. 24.)
A III. objektum az első magasépítésű börtön Magyarországon. Eredendően nem börtönnek épült; 1996 óta van a büntetés-végrehajtás kezelésében. Az átalakításokat követően, 2000. szeptember 08-án adták át rendeltetésének.
A fogvatartottak elhelyezésére két, egyenként 11 szintes börtönépület szolgál, amelynek tetőterében egy-egy sétaudvart alakítottak ki. A három objektum közül a Maglódi úti objektum a legnagyobb befogadó képességű és a legkorszerűbb. Az objektum érdekessége, hogy a korábbi börtönépítészeti hagyományokkal ellentétben a zárkaajtók kifelé nyílnak.
