Az 1876-os megyerendezések során a dinamikusan fejlődő, iparosodó Szolnok megyeszékhely funkciót kap. A mezőváros erőteljes fejlődésnek indul. A Tisza partján lévő épületeket nagy telekkel eladják. A telket a város 1882-ben nagy harc árán vásárolta meg. Ezzel megteremtődik a lehetőség ahhoz, hogy városrendezési tervet készítsen, valamint a közigazgatási központ hivatalai a városközpontban épülhessenek meg. Egymás után épül a vármegyeháza, városháza, gimnázium, törvényszék, megyei kórház, és a laktanya. A megyeszékhelyi szerepkör betöltéséhez szükséges hivatalok és szervezetek épületeinek elkészülte után, illetve mellette, kulturális téren is történt előrehaladás. Létrejött a Művésztelep, állandó színház, és több iskola is épült.
  1984-ben Kaposvári Gyula szerkesztésében megjelent „Szolnok képekben” című kötetében az olvasható, hogy 1891-ben épült meg Szolnokon a Magyar Királyi Törvényszék, azonban hiteles levéltári adatok alapján feltételezhető a későbbi építkezés valószínűsége.
  1880-ban a Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Törvényhatósági közgyűlése kérelemmel fordult a Magyar Királyi Belügyminiszterhez, hogy helyezzék Szolnokra a Törvényszéket. Ez évben Szolnok Város Képviselőtestülete közgyűlésen tárgyalja a Törvényszéki épület biztosítását bérlemény, vagy vásárlás útján. A szóban forgó ház jelenleg is áll a Tisza híddal szemben. A kiválasztott épület vásárlási értékét 40.000 Ft-ra becsülték. A képviselők a vásárlásra hajlottak, mert a bérletet kidobott pénzek tekintették. 1871. évi XXXII. tcz. 1., 2., 3. §-a alapján a Királyi Belügyminiszter Szolnokon, Mezőtúron, Abádszalókon, Kunszentmártonban, Jászberényben, Jászapátin, Karcagon, Kisújszálláson és Püspökladányon járásbíróságokat alapít. 1885. III. tcz-el az 1875. évi XXXVI. tcz. módosításával megszűntetik a Jászberényi és Karcagi Királyi Törvényszéket és Szolnokon állítanak fel helyettük Királyi Törvényszéket. Ezzel a Belügyminiszteri döntéssel Szolnok kiemelt helyet kap a törvénykezési munkában. Minden járásbíróság mellett működött valamilyen börtön is. Ezt igazolja 1887. július 13-án kelt Tóth Mór Királyi ügyész jelentése. Jász-Nagykun Szolnok Vármegyében, abban az időben Jászberényben 200 fős befogadó képességgel, valamint Szolnokon 60 főt, Karcagon 60 főt, Kisújszálláson 60 főt befogadó képességgel fogházak működtek. A Szolnoki börtön helyére a jelentésben nincs utalás, feltehető, hogy a Törvényszék épületében volt elhelyezve. Jelenleg abban az épületben működik a Varga Katalin Gimnázium. A Magyar Királyi IM. 26864 sz. rendelete a Karcagi és a Jászberényi Királyi Törvényszékek működését megszűnteti és a szolnoki működésének megkezdését 1885. július 31. napjával rendeli el. Ezzel a harc eldőlt. Szolnokra helyezik a Megyei Legfelsőbb Törvényszéki jogok gyakorlását. A vármegye képviselő testülete szervezi, irányítja a középületek építését, így a Törvényszéket is új helyre kívánja költöztetni. A levéltári adatok arra engednek következtetni, hogy 1871-ben még nem áll a Vármegye vezetőinek rendelkezésére a terület, ahol az Igazságügyi Palotát fel kívánja építtetni. A Vármegye közgyűlési jegyzőkönyve szerint, az 1892. november 18-án kelt bejegyzés 11304-91 sz. alatt rögzíti, hogy a Szolnokon építendő törvényszéki épület építéséhez, valamint a telek vásárlásához a város felajánlott 30.000.-Ft előleget. Más adatok szerint viszont, 1895 körül építették Szolnokon a Magyar Királyi Törvényszék épületét és a fogházat. Első ütemben egy emeletes volt az akkor Igazságügyi Palotának nevezett épület. 1929-ben építették meg a második emeletet, és valószínűsíthető az is, hogy ez évben alakították ki a mai tetőszerkezetet is. Az épület jelenlegi falazatát elemezve is ez tűnik ki, hogy két ütemben épült az épület. Kezdetben a Dózsa György úton volt a Törvényszék bejárata, majd kb. 1929-ben került a díszes főbejárat a Kossuth Lajos útra. A Dózsa György úti bejárat maradt a börtön bejárata.
  A börtön belső elrendezése több alkalommal át lett építve, az eredeti építés arculatát leginkább a fogvatartottak elhelyezésére szolgáló zárkák őrizték meg. Az eredeti épületből átépítésre került az ún. sötétzárka is, ahol a halálra ítélt az utolsó éjszakáját eltöltötte. A jelenlegi börtön épülete csillagszerű, amely azt jelenti, hogy egy központi helyen futnak össze a folyosók, így onnan a felügyelők áttekinthetik a rájuk bízott szintet. A zárkaablakokat úgy alakították ki, hogy azok egy belső udvarra nézzenek. Az utcafronton a bírósági szobák, valamint a börtön irodái kerültek elhelyezésre. Ez a rendszer a külvilágtól szinte teljesen elszigeteli a fogvatartottakat, s így megfelelő őrzési lehetőségeket biztosít. 1959-ben külső tatarozás történt, valamint a bástyafal magasítására is sor került. Az 1960-as évektől több belső átalakítás, felújítás, épületgépészeti korszerűsítés és külső felújítás történt. Így a mosoda és a fürdő ellátására széntüzelésű, meleg vizes kazánt állítottak be. 1965-ben bevezették a zárkákba a hidegvizet, ezzel együtt lehetőség nyílt a WC-k kialakítására és a szennyvízelvezetésről is gondoskodni kellett. 1967-ben az elektromos hálózat és a villámvédelem felújítása történt meg. 1970-ben újabb nagy átalakítás történt: bevezették az intézetbe a gázfűtést. 1977-ben a zárkák falát újravakolták, valamint a meleg padozatot felújították, és központi fűtésrendszert alakítottak ki az egész intézetben. 1980-ban új kazánházat építettek, ahol a gáztüzelésű kazán volt található. 1981-ben 300 adagos, korszerű elítélt konyhát építettek.-1991-ben tetőfelújítás történt.
2001-ben fordulópont következett az intézet történetében. 600 milliós beruházás keretében férőhely-bővítési munkálatok kezdődtek meg, amely akkor már öt éve napirenden volt. 1997-ben kezdték elkészíteni a terveket, a következő évben pedig megindult a közbeszerzési eljárás, ami azonban a költségvetési hiányosságok miatt leállt. A bővítés szükségességét nem lehetett vitatni, hiszen a zsúfoltság már évek óta nehézségeket okozott.
 Az új épületszárny, amely egy négyszintes épület, szinteltolással illeszkedik a régi objektumhoz, annak csillagrészének tükrözésével.
A bővítésnek köszönhetően újabb 70 fő férőhellyel gyarapodott a börtön. Így az intézet befogadóképessége 140 főre emelkedett. A férőhely-bővítési munkálatok során a régi épületrész korszerűsítésére, felújítására is sor került, így:
- a négyállásos garázs megépítésére,
- a konyha felújítására, külön körletrészen egészségügyi-blokk kialakítására,
- az ügyvédi, hozzátartozói látogató helyiségek kialakítására,
- új helyre került a bírósági átjáró,
- a kazánház korszerűsítésére,
- körletrészenként fürdők, mellékhelyiségek és új irodák javítják a munkakörülményeket,
- a régi zárkák felújítása mellett, a fogvatartotti kultúrterem, könyvtár, imaterem, stúdió korszerűsítésére,
- új, korszerűbb biztonságtechnika telepítésére, valamint biztonsági-blokk átadására került sor, valamint a személybejárat felújítása is megtörtént.